Az ExoMars 2016 leszállóegysége, más néven a Schiaparelli a Meridiani-síkságon elérte el a Mars felszínét. Állapota egyelőre nem ismert, de ha minden jól megy, néhány napon át működik majd.
Kép: ESA
Az európai–orosz együttműködésben folyó ExoMars program Schiaparelli egységének fő feladata a bolygóra való sima leszállás kivitelezése volt. Ezzel készíti elő a következő, immár egy részletes tudományos vizsgálatokra is alkalmas marsjárót tartalmazó küldetést. A Schiaparelli mintegy 6 percet töltött a bolygó légkörében, először hővédő pajzzsal, majd ejtőernyővel fékezve, a végén a kilenc fékezőrakétát is begyújtva. Az egységet igen korlátozott, 2-8 napos élettartamra tervezték, elektromos energia termelésére nincs lehetősége, csak az akkumulátor áll a műszerei rendelkezésére.
Ez a kb. 600 kg tömegű, 2,4 m átmérőjű Schiaparelli lehet az első európai szonda, amely épségben landolt a Marson és remélhetőleg később mérési adatokat küld a Földre. Közvetlen életjel legalábbis érkezett tőle, még az ereszkedés egyes fázisaiban: az indiai GMR rádióteleszkóp-hálózattal detektálták a vivőjeleket. A Mars távolsága miatt a rádiójelek majdnem 10 percig utaznak a Földig. Még további órákba is telhet, mire telemetriai adatok is érkeznek, és hivatalosan is megerősítik a landolás sikerét.
A GMRT adatai szerint a leereszkedés utolsó pillanataiban megszakadt a rádióadás vivőjelének vétele. Ez némi aggodalomra ad egyelőre okot a sima leszállással kapcsolatban. A leszállóegységet úgy programozták, hogy röviddel a leérkezés után, energiatakarékossági okokból kapcsolja le az adását. Eközben a Trace Gas Orbiter szonda, amely csak pár nappal ezelőtt vált el a Schiaparelli egységtől, és épp most áll a Mars körüli pályára, elvileg rögzítette a Schiaparelli telemetriai adatait. Amint előbukkan a Mars mögül, képes azokat a földi irányítóknak továbbítani. Vette a leszállóegységről származó vivőjeleket az ESA Mars Express szondája is.
A Mars Express regisztrálta a Schiaparelli rádióadásának vivőjeleit, és az adatok lesugárzása után a szakemberek ugyanazt találták, mint amit a földi rádiótávcső-hálózattal valós időben (csak kísérleti jelleggel) végzett mérésekből látni lehetett. A leszállóegység adása egy ponton, a leérkezés folyamatának vége felé hirtelen megszakadt. Az ok egyelőre nem világos, ahogy a Schiaparelli sorsa sem. Az egység tehát a Marson van, de hogy épségben-e, az továbbra is bizonytalan. Részletes telemetriai adatok később, a TGO-tól várhatók, ami után okosabbak lesznek a földi irányítók. Holnap délelőttre ígérnek bővebb tájékoztatást.
Hogy magáról a TGO-ról, az ExoMars 2016 másik, a bolygó körüli pályára szánt szondájáról is essen szó: miközben a Schiaparelli a felszín felé zuhant, a másik űreszköz fő hajtóműveivel sikeresen elvégezték azt a fékező manővert, amivel a márciusban indított az űreszköz a Mars körüli pályára állt. Feladata távolról sem csak a rádióforgalom lebonyolítása lesz a Marstól a Földig és vissza, hanem elsősorban mérési adatok gyűjtése a vörös bolygó légköréről. Tervezett élettartama legalább 7 év.